Torták

Júniusban kétszer is volt nálunk torta. Egyszer a születésnapomra, egyszer pedig a házassági évfordulónk alkalmából. Igen, jól látjátok, a 14. évfordulónk volt. Az utóbbit én készítettem, csokis palacsintatorta. Mindkettő gyorsan elfogyott :)
(Na, ki számolja meg mennyi palacsintából készült a palacsintatorta???)

Vasalás, varrás

Nem szeretek vasalni, de sokszor muszáj. Költözéskor rengeteg holminktól meg kellett válnunk, köztük a vasalóállványtól is. Itt egyre többször hiányzott egy olyan valami, amin vasalhatnám a nagyobb anyagot a pici ruhadarabok szabása előtt.

Mivel már aktuális volt egy rendelésünk az ikeából, jött az ötlet, megnéztem ott is a lehetőségeket. És lám, találtam egy tökéleteset! Egy pici, nem állványos vasalódeszkát! Szuper! Nagyon szeretem. A kép csalóka, az ott rajta egy pici vasaló! :)

Közben haladok a varrnivalóval is, bár sokkal lassabban mint szeretném. Most TTM 20 méretben készül néhány fehér farmer. Ezek a legnagyobb ruhadarabok...:

Június

Kicsit eltűntem megint, de van mentségem: izomszakadás, csontrepedés, allergiás kiütés, lakás beázás, lakás rendbehozás, szerződés, csomag.

Történt egy beázás az albérletben, melyet a napokban hoztak helyre. A fő hálószobához besétálós gardrób tartozik, ezt is érintette a beázás, ezért teljesen kifestették. Eddig csak egy darab szőnyeg volt itt, és mivel a napokban aláírtuk az újabb fél éves szerződést a bérlésről, így vettünk szőnyeget és méretre vágva letettük a szekrényben. Most már nagyon szép, vissza is pakoltunk...

 Közben megérkezett a csomag Pótanyánktól is. Kértünk "néhány" hazai dolgot. Ő pedig nagyon rendes volt, és mindent megvett, becsomagolt és elküldte. A képen csak néhány dolog látható:

 És persze mivel fogynak az alapanyagok, és itt még nem találtunk megfelelő anyag üzletet, maradt a régi otthoni beszerzőhely. Szintén köszönet Pótanyánknak! 2-2 méter színenként:

Sixth scale running costume

Most az 1/6 fiúnak készült kérésre ez a szett, egy sárga henley gallérral és egy rövidnadrág. A három nadrágból az egyiket elrontottam, véletlenül rosszul varrtam fel a fehér szegélyt, de szerencsére nem látszik a hiba... mindaddig, amíg zsebre nem teszi a kezét a figura :))

Fél év

Fél éve volt tegnap, hogy elköltöztünk. Egyrészt fáj a szívünk, mert sok kedves embert hagytunk ott, de szerencsére akivel lehet tartjuk a kapcsolatot. Más részről teljesen úgy érezzük, hogy jó döntés volt. 

Itt nem csak a szomszéd fűje zöld, de még a kerítés is kolbászból van, a házak pedig mézeskalácsból...

Na jó, itt sincs kolbászból a kerítés, dolgozni kell. 

Mivel mi a munkánkat is magunkkal hoztuk, elég jó viszonyítási alapunk van. Itt többet kell dolgozni, mivel az alap megélhetéshez több pénz kell a drága lakás és rezsi miatt. Viszont az adómentes jövedelemhatár elég magas ahhoz, hogy eleget keresve ne kelljen sokat adózni. Vagyis több marad nálunk, ami megy a lakhatási költségekre. 

Megismertünk néhány embert, lettek új ismerőseink is. Itteni magyarok is, és már a szomszédokkal is sokat beszélgettünk.

Már kezdjük felfedezni az itteni lelőhelyeket, legalább is ami az élelmiszert illeti.

A munkához az alapanyagot most még M.o-ról rendeltük, onnan, ahonnan eddig is vettük. Azért hamarosan itt is feltérképezzük a számunkra jó textil üzleteket.

Természetesen mindig jól esik egy kis hazai ízt varázsolni a konyhában:

És a kiadós paprikás krumpli után, ami persze igazi magyar pick szalámival készült, kezdődhet is a munka:

Persze azért ez nem egy nap alatt fog elkészülni... Főleg hogy néhány hete sikerült begyűjtenem egy fájdalmas sérülést, ami azóta is megnehezíti a munkát.