2012. február 17., péntek

Eltörve, de nem letörve

Néhányan már tudjátok, hogy múlt hét hétfőn történt velem egy kis baleset. Ezért sem blogoltam a múlt héten. Tönkrement a laptopom merevlemeze, ezáltal minden adatom elveszett. Elmentem a közelben lévő számítógépes üzletbe, hogy rendeljek egy új alkatrészt. Hazafelé az utolsó 50 méteren van 10 lépcsőfok. És itt történt a baleset, ugyanis jó nagy hó volt, és megcsúsztam. Akarom mondani ülve tettem meg lefelé ezt a 10 lépcsőt laptoptáskával a kezemben... Azonnal felpattantam, majd haza sántikáltam. Itthon éreztem, hogy ez egy "picit" mintha fájna, de csak a fenekem fájlaltam, semmi mást nem ütöttem meg nagyon, csak egy kicsit a hátam, a lábam és a kezem. SZ mondta, hogy: ahogy ismer engem, tuti eltörtem, csak nem látszik rajtam. Három napig nem igazán tudtam mozogni, és minden mozdulat fájt. De aztán összeszedtem magam, és leültem varrni, befejeztem végre a kettő ruhaszettet a babáknak. Szombaton pedig már a számítógépem újra működő képes lett, SZ megcsinálta és feltelepítette rá a dolgokat.
Aztán most a hét elején már elég jól éreztem magam, de ma reggelre ismét fájdalmasabb lett, meg már sok volt a majdnem két hete tartó állandó fájdalom, így elmentünk a sebészetre. Ott elküldtek a röntgenre. A könnyeim potyogtak a fájdalomtól, miközben a kemény röntgenasztalon feküdtem... Amikor kész lett az eredmény, az asszisztens feltűnően segítőkészen rohant felém a papírral, amivel vissza kellett menni a sebészetre, ő már tudott valamit... Miután sebészeten behívtak, az orvos mondta, hogy foglaljak helyet, de én azt válaszoltam, inkább állnék... Ezután közölte, hogy a medencecsontom szerencsére nem sérült, de a farokcsontom elmozdulásos törést szenvedett. Minimum 6 hét a gyógyulás (hihi, ebből másfél már letelt), és mindenképpen  pihenjek. Persze, hogy pihenek, miután megfőztem, kitakarítottam, és megvarrtam amit kell... Ja, és majd hason fekve kötök.
Szóval eltörtem a csontom, de a kedvem nincs letörve! És most kiveszem a vacsorát a sütőből, majd beveszek egy fájdalomcsillapítót...


  

16 megjegyzés:

  1. Híró vagy Mónika. De ne vigéckedj, mert többel kötöd be. Tudom, hogy nehéz megállni, amikor az ember eredendően egy vitaminbomba, és pörgőre van állítva, de fogadj szót kérlek, és pihenj tényleg.

    VálaszTörlés
  2. Ó, te szegény. a nővéremnek is ilyesmi volt, leesett a lóról:-( pihenj!

    VálaszTörlés
  3. Pihenek! Nagyon óvatosan csinálom a házimunkát! És sokat segít SZ!

    VálaszTörlés
  4. Ó, ez szörnyűűűű!
    Nem úgy, mint a két ruhaszett a babákon! ;o)
    Jobbulást, pihenést, a fekvekötés tuti jót tesz!

    VálaszTörlés
  5. Nem semmi :(,pihenést azért iktass be néha,mert az is kell.Gyönyörűt alkottál megint.:)

    VálaszTörlés
  6. Jaj,az nagyon fajdalmas tud lenni tenyleg! Plane mikor elfeledkezel rola es lehuppansz egy szekre. :) Gyogyulast minel elobb!!!

    A kabatok Nagyon sikkesek, es irto jo rajtuk a feher tuzes. Szuper!

    VálaszTörlés
  7. Köszönöm mindenkinek!
    Kathy: nem felejtkezek meg róla, mivel egyfolytában nagyon fáj, járni is alig tudok. Most vettem észre amiről írtál: az nem fehér tűzés, csak valahogy világosnak tűnik a képen a cérna, fénylik.

    VálaszTörlés
  8. Na én is puffantam egyet itt a gép előtt a hírtől. Farokcsont ide vagy oda nagyon vigyázz vele, mert az is a gerinchez tartozik. Amit meg a varrást illeti pont akkor nem pihensz mert azon ülsz ami törött. Inkább csak kötést vállalj fekvő pózba, a laptopot meg csavarozzátok a plafonra a kényelmes olvasásért. :) Jobbulást!

    VálaszTörlés
  9. Köszönöm!
    Ma déltől szigorúan csak pihentem!

    VálaszTörlés
  10. Remélem, már jobban vagy?!
    Nagyon fájdalmas lehetett.

    A lila télikabátokat meg simán én is elfogadnám nagyban magamnak.

    VálaszTörlés
  11. Húú! Basszus! Szegénykém! Milyen "jó" is, hogy dombra épült ez a nyavalyás lakótelep! :(
    Gyógyuljál!
    Ez a ruha szett őrülten izgi, elegáns, vagány!!

    VálaszTörlés
  12. Köszi!
    Valójában nem kellett volna lemennem azon a lépcsőn a parkoló felőli bejárati ajtóhoz, ha valaki nem töri bele a földszinti zárba a kulcsát...

    VálaszTörlés
  13. Most olvasom, hogy mi történt Veled! :(

    Tessék sokat pihenni!! :)

    Jobbulást!! :)

    VálaszTörlés
  14. Én is csak most látom!
    :(
    Azóta már ismételten eltelt egy hét a gyógyulásodból!
    Remélem fájdalmaid csökkentek, egyébként meg az a véleményem, hogy nem vagy normális!!!
    Persze a szó nemesebbik értelmében, mert azt hiszem én is hasonlóan cselekedtem volna...

    VálaszTörlés